Szabolcs-Szatmár-Bereg
Normál változat
Köszöntő
Tiszacsécse rövid története
Móricz és Tiszacsécse
A Móricz Zsigmond Emlékház
A református templom
A református fa harangtorony
Programok
Rendezvények
Civil szervezet
Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal
Önkormányzat intézményei
Közintézmények
Képtár
Szállás, vendéglátás
Szervezeti és Működési Szabályzat
Testületi ülések jegyzőkönyvei
Önkormányzat rendeletei
Térkép
Középkori adataink nincsenek az akkor Csécsén állt templomról; annyi bizonyos, hogy a korán tért hódított reformáció szinte az egész falu népességét érintette, s az először a szomszédos Milota leányegyházaként a Beregi Egyházmegyéhez tartozott.
Az önálló egyház kialakulása 1673-ban kezdődött meg, s a források szerint a falu régi temploma 1696-ban a reformátusok kezén volt. A lelkészek névsorát 1735-től ismerjük, az anyakönyveket 1776-tól vezetik.
Az 1808-1809-ben végzett Tiszántúli Református Egyházkerületi összeírás szerint Csécsén a létezett. A jelzett épület építési idejére utalhat, hogy „találtatik ilyen szám a karban:1655.” Harangjai közzül az egyik, az egy mázsa 25 fontos súlyú 1771-ben készült ( felírata : , míg a másik, kisebbik felirata és készítésének ideje az összeírás szerint: (Ez utóbbi harangot az első világháború előtt beolvasztották.)
A templom belső
Kósa János Egyházfiságába”
A megye műemlékeiről készült topográfia szerint a templomajtók nyílászáró szerkezetei a XIX. század végén a szomszédos Milotáról kerültek az épületre.
Az 1980-as években végzett helyreállítási munkák során az addig vályogfalunak hitt templomról kiderült,hogy favázas építmény, hasonlóan a tákosi és a mándi templomokhoz˙(egyébként az imént említett összeírás „ nagy avult Fa Templom „ megjegyzése is ugyanilyen faltípussal épült épületet jelenthetett, hiszen a jelenleg is álló favázas tákosi templomot is hasonló formában írták össze ugyanekkor ).
Régi úrasztali felszerelési tárgyai (melyek jelenleg a debreceni Református Kollégium múzeumában találhatók) zömmel XVII. századiak: egy domborított díszítésű ezüstpohár a szegélyén lévő felírat szerint 1695-ben készült („MAGAS JÁNOS ÉS DO AN AZ CSECSEI ECLESIA SZÁMÁRA ATÁK ANNO1695.”) Egy ónból készült keresztelő edény kupáján két felírat is található: „BFVE 1694 „ és „Újvárosi János”. Egy korsó a Felső – Tisza-vidéki református úrasztali edények között nem ritka kőcserépből készült. A szürke alapszínű edényen a felső máz sötétkék, ez utóbbiban visszamélyítve szürke növényi díszítés látható. A fül féltekéje szürke, díszítetlen. A díszített félteke hasán nyolcszögű medalionban kétfejű sast tartalmazó császári címer található, évszámos monogrammal: ” 1.6. G. …. R. 8. 8.”, ami az 1688-as készítési évet rejti. Úrhímzéses úrasztali textíliái a XVIII. század első feléből származnak.
_____
Forrás:
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága
megbízásából a Múzeumfalu Baráti Köre kiadványából került
kijegyzetelésre. Szerkesztője:Páll István
| Előző oldal | következő oldal |
Az oldalt üzemelteti: Tiszacsécse Község Önkormányzata