A pajzs formája egyenes állású, csücskös talpú, arányrendszere a klasszikus 8:7 (hosszúság, szélesség) arányt tartja.
A címer ábrái - címerképek - és mázai, a pajzsmezőben a helységnév - MÉRK - keletkezésének helyi legenda feldolgozását tartalmazza, valamint az itt élő emberek évszázados munkáit és vágyait.
A címerképek együttesen adják a történetet, a felhasznált alakzatok formái a kialakult címertani szabályoknak megfelelőek - síkszerűen stilizáltak - színezésük a heraldika máz - szín és fém - követelményeinek megfelelőek.
A pajzsot a pajzstalp elejétől a pajzstalp baloldaláig - az alsó harmadban - egy domború ív osztja ketté.
Az ív alatti rész a környék földrajzi jellegeire utal. Az ívelt dombforma és ennek sötétzöld máza a környék termékeny mezőgazdasági mivoltára utal, a domb alján áthúzódó három világoskék hullámzó sáv a környék mocsaras, vizekkel átjárt jellegét, és a község mellett húzódó Kraszna folyót jelképezi.
Az ívelt mező a címerben szereplő két címerkép alátámasztására, tartására is szolgál.
A legenda főszereplői jelennek meg a címer felső kétharmadában, egységes világoskék mezőben, amely a háttérként szereplő égbolt színét adja.
A pajzsmező jobb oldalán egy képzeletbeli alak a sárkány, amely a gonoszság, a rossz , az ördög jelképe a keresztény hit világban. A sárkány négylábú, a heraldikai szokásoknak és elvárásoknak megfelelő alkotó elemekből áll. A sárkány a címer közepe felé fordulva egy lábon áll, másik három lábával támadó állást felvéve, vicsorgó szájával szembe fordul az őt támadó páncélos vitézzel. Máza heraldikai szabálynak megfelelően arany-sárga.
A pajzs bal oldalán, jobb felé fordulva, szemben a sárkánnyal áll a címer fő alakja, a páncélos vitéz. Ő az a legendabeli vitéz, kinek kapcsán a község a nevét kapta - a gonosz legyőzője, a tiszta erényeket képviselő keresztény páncélos lovag - ezüstmázzal. Bal lábával előrelépő, támadó állásban feje fölé emelt, lesújtani készülő karddal indul a viadalra. Öltözete stilizált páncélos lovagi öltözet és felszerelés, a lovagkornak megfelelő egyenes karddal, leeresztett sisakrostéllyal, vörös mázú, nagyméretű, háromszögű pajzzsal, a pajzsot kitöltő kettős kereszttel (crux patriarchalis), amit a nemzetközi szakirodalom magyar keresztként ismer.
A két címerkép - sárkány és a lovag - méreteit és arányait tekintve megközelítőleg azonos, amely a gonosz és a jó - mint hasonló méretű erők - heroikus küzdelmét kívánja érzékeltetni.
A címeren megtalálhatók a természet világából vett szerves és szervetlen természeti alakzatok, az ember alkotta tárgyak és a képzeletbeli alak is, így szinte teljes egészében átfogja ez a címer a heraldikai ábrázolások alakzatait.
A címert barokk stílusú sallang keretezi, az alsó részt kivéve, ahol MÉRK község neve található hasonló stílusban kialakított zöld elejű és arany hátuljú szalagon. A szalag szimmetrikus, de a két oldala más-más mázazású. A címer jobb oldalán - a sárkány felől - sötét szürke és vörös - a küzdelmek, szomorúság, vér, pusztulás, a címer bal oldalán - a lovag felől - a szalag zöld és arany színű – a megújulás, az élet, a remény és a gazdagság - jelképeiként.