Ördögvár

 

Mária bölcsője kápolna

Padányi Bíró Márton idejéhez (1745-1762) fűződik a pölöskei kis kápolna építése. Parányisága miatt kedveskedve csak Mária bölcsőjének nevezik. A kápolna körül kb.1 méter magas téglából épített bástyafal volt: 4 m hosszú, 2,70 m széles és falmagassága 3 m. A tetőn a homlokzati részen levő kőkereszttel kb. 5 m magas.
Belső alapterülete kb. 6m². Belsejében egy intarziás grófi ebédlőszekrény volt az oltár .A időjárás viszontagsága igen tönkretette. A falfestmények is igen megkopottak .Az oltáron egy Mária kép a kisded Jézussal.
Padányi Bíró Márton veszprémi püspök naplójában egyértelmű utalás van a kápolnáról: 1753-ban, a kanizsai főesperességben, Pölöskén új kápolnát emelnek.
Freskói Remete Szent Antalt ábrázolják, a remeték ősatyját, a későbbi pálos rend alapítóját. A másik freskó Szent Borbála, a vártüzérek, várak védőszentje, illetve a fogfájósok védőszentje, akit kegyetlenül megkínoztak, s fogai barbár kiverésével büntették vértanúsága előtt.
Barabás atya hivatkozik írásos emlékekre, hagyományokra, hogy a búcsúszentlászlói kápolnát Pölöskéről hozták az angyalok. Találunk utalást 1949-ben, hogy a kálvária kápolna alatt kripta, vagy legalább is nagy kőkoporsóban valami előkelő rangú Széchenyi pihen.
Ebben a kis Mária kápolnában volt a szentmise a pölöskei búcsú napján szeptember 8.án, valamint a pölöskei fogadott ünnepeken: Illés napján /júius 20-án/, Kisboldogasszony előtti szombaton, az úgynevezett Kolera ünnepen, és Szent Vendel napján, október  20-án.
A kápolna építésének ideje ismeretlen. Valószínű, hogy a múlt század /XIX/ első felében készült. A hívek áhitata a kápolnát Mária bölcsőjének nevezte el.



A kápolnában két alkalommal volt szentmise. Kisboldogasszonykor, melyet Mária bölcsője a búcsújának mondták, a másik alkalomra még nem derült fény, csak annyit tudunk, hogy pálos vonatkozása van, mivel a kápolna freskói Remete Szent Antalt, illetve Szent Borbálát ábrázolják.
Összefüggés lehet a vár és a kápolna között, mivel az alagút is innen vezetett le a várba.
A Mária bölcső körül ovális posztamens volt, előtte kovácsoltvas kerítés. A posztamenst 1945 után bontották le, nem kezelték egyházi létesítményként, Széchenyi birtokként emlegették.
 A relikviák a kápolna 1991-es tatarozása alkalmával jöttek elő:  kánontáblák, feszület, és óntányér. A feszületben valaha zeneszerkezet volt. A szobor, mely a feszület jobb és bal oldalát foglalta, hiányzik. A két gyertyatartó, ugyanazon műhely és kéz alkotása. Az oltárt ellopták, több éve, sajnos nem került elő. A festmény jelenleg nem a templomban van, mivel félő, hogy azt is ellopják.
1991-ben elkezdték a kis kápolnát renoválni. Kárpátukrajnai szovjet mester kezdi el. Megtalálták a gyertyatartó hiányzó tüskéjét is a kinti földmunkák alkalmával.
A kápolna falára az évek során, kisboldogasszonyi misére mindig újabb mészréteget raktak, ezáltal a fal 5 cm-rel lett vastagabb. A renoválás alkalmával külszíni freskót is találtak, mely Máriát, karján a kis Jézussal ábrázolja. Feltehetően a Szent család látható a képen, de az is lehet, hogy a harmadik alak Keresztelő Szent János.
Ma a kápolna üresen áll, a kegytárgyakat elszállították onnét, ajtaja zárva. 

 

Római katolikus templom 

A templom falu központjában található.
1949. augusztus 22-én kezdődik meg a mai templom építése. A török időktől kezdve ugyanis nem volt temploma a falunak. Az alapkő ünnepélyes letétele szeptember 8-án, a búcsú napján volt. Fedezet hiányában az építkezés évekig elhúzódott (23 évig). 1952-ben készül el a kórus, 1955-ben a templom belső vakolása, valamint a belső aljzat készül. 1957 a toronyépítés éve. 1958-ra készül el a toronysüveg, és május 14-én felkerül a toronyra a kereszt. Még ebben az évben készül el a tölgyfakazettás mennyezet is „Magor-lemez”-es betéttel. 1959-ben elkészül az oltár-, kórus-, a főbejárati és sekrestye bejárati lépcsőzet, valamint a szószék is betonból. 1960. május 22-én szenteli fel a templomot Dr. Klempa Sándor apostoli kormányzó úr „Szűz Mária szeplőtelen szíve” tiszteletére. 1965-ben készülnek el a padok tölgyfából, 1966-ban pedig a templom külső kőporos vakolása. 1970-ben készítik el a faragott-kő alapú, keresztekkel díszített vaskerítést, majd 1972-ben történik a templomkert parkosítása.

Emlékmű és hősi liget

 

„Az 1914-18 és 1939-45 világháború dicsőségesen elhalt pölöskei hősök emlékének. – Vitéz Nagybányai Horthy István Magyarország kormányzóhelyettese 1942.”

Ez a felirat szerepel azon az emlékművön, melyet Pölöskén állítottak fel a háborúban elesett honfitársak emlékére. A nagy kő építményen egy sas díszeleg, kiterjesztett szárnyakkal, alatta a régi Magyarország térképe, melynél a felirat:

101 név szerepel az emlékművön, és még egy emlékeztető szöveg: „Gáspár Endre igazgató t.fhdgy. a hősi liget létrehozójának emlékül, aki a világháborúban szerzett sebesülése folytán 1941-ben halt meg.”

 

 

Lánya így emlékszik vissza: „Az iskolával szemben lévő, parlagon hagyott, ún. partot (ma is így nevezik) társadalmi munkában  megcsinálták hősi ligetnek, amelyben jelképesen az I. világháborúban elesett pölöskei honvédek jelképes sírjai voltak, egy-egy japán birs virágzott minden fejfa mögött, gyönyörű volt ez a maga idejében. Aztán – talán közadakozásból – megépült a Hősi emlékmű. A második világháború után már semmit nem lehetett látni az egész műből, lerombolták, vagy lepusztult – nem tudom. A japán birseket édesapám saját kezűleg ültette el, sokat dolgozott rajta, arra nagyon emlékszem…”

 

Teleki kastély 

A Széchenyi család tulajdonába került az egész terület a török hódoltság után. A vár köveiből építették a 18. században a földszintes egyszerű falusi barokk kastélyt, és két hatalmas emeletes lekontyolt tetőzettel a magtárakat, továbbá az útszéli kis kápolnát és a volt hatalmas kancaistállót.
Széchenyinek nem volt fiúgyermeke, ezért leánya férje, Teleki gróf vette át a birtokot és a vár környékének rétjeit. A hadsereg lovait itt nevelték.
Gróf Széchenyi István ménest telepített 1855-ben, Angliából is hoztak be egyedeket. A ménes híre országos volt, sőt azon túlra is eljutott. Selyemhernyó tenyésztést is folytattak itt. Teleki Tiborné Széchenyi Alizról egy pusztát neveztek el, ott a kastély mellett.

Kishegy, Öreghegy, Örömhegy

 

A faluban élők gyakran látogatnak el a falu határában található szőlőhegyeikre. Örömhegyre már csak nagyon ritkán járnak az emberek, a terület meglehetősen elhanyagolttá vált az elmúlt években. Ma már csak a kishegyi, illetve az öreghegyi szőlőterületek vannak használatban. 

Szőlőtermesztéssel már inkább csak az idősebbek foglalatoskodnak, szinte naponta járnak fel a hegyre, hogy ha csak egy órányi munkával is, de rendezgessék területüket. 
A fiatalabb generáció inkább hétvégi háznak használja a hegyi pincéket, a szőlő nagy részét kivágják, leginkább csak csemegeszőlőt termesztenek, saját fogyasztásra. A pincék területét kicsinosítják, parkosítják, hogy hétvégenként oda látogatva kellemesen kikapcsolódjanak, pihenjenek a természetben. Ehhez nagy mértékben hozzájárul a természet is. Csodálatos kilátás,kellemes csend és harmónia.

 

Platánfák

A falu végén található 3 platánfa, melyek több mint 300 éves múltra tekintenek vissza. Hatalmas méreteik rengeteg csodálkozó tekintetet vonzanak magukra. A fák telepítéséről nem szólnak adatok.