Adatszolgáltatás a nyilvántartásból

Illetékesség alapja:
Egyedi adatszolgáltatás esetén elsősorban az adatigénylő lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye, telephelye, illetőleg az érintett polgár ismert lakcíme. Csoportos adatszolgáltatás esetén a településen lakcímmel rendelkező polgárok.
Ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok:
Az adatszolgáltatási kérelem akkor teljesíthető, ha a kérelmező igazolja a kért adat felhasználásának célját és jogalapját.
Az eljárási illeték összege:
Az adatszolgáltatásért, a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetőleg értesítésért az ügyfélnek legalább 2.800.- Ft adatszolgáltatási díjat kell fizetnie, jogszabályban meghatározott esetben költségmentesség engedélyezhető.
Alapvető eljárási szabályok:
A polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmére, a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervek adatot szolgáltatnak. Adatszolgáltatás helyett a kérelmező igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel céljából a nyilvántartás illetékes szerve az általa megjelölt személyt keresse meg és kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy név - és lakcímadatait a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa. Lehetőség van arra is, hogy a nyilvántartás illetékes szerve a kérelmező által megjelölt személyt arról értesítse, hogy a kérelmezőt közvetlenül keresse meg, ha vele a kapcsolatot fel kívánja venni. Az adatszolgáltatást, illetve a kapcsolatfelvétel céljából történő megkeresést személyesen, írásban, illetve meghatalmazott útján lehet előterjeszteni.
Vonatkozó fontosabb jogszabályok:
- 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
- 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
- 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
- 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról
- 25/2000. (IX. 1.) BM rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásokért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért illetőleg értesítésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról

Anyakönyvi kivonatok kiállítása

Ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok:
Személyes kivonat kérése esetén szükséges a kérelmező személyazonosságának igazolására alkalmas érvényes okmány. Amennyiben nem az anyakönyvi bejegyzésben szereplő személy igényli a kivonatot, akkor igazolni kell, hogy a kivonatban szereplő személlyel milyen rokoni vagy jogi kapcsolatban áll.
Az eljárási illeték összege:
Az anyakönyvi kivonat kiállításának illetéke alapesetben 2.000.- Ft, amelyet a kivonat átvételekor kell illetékbélyeg formájában leróni. Az illetékekről szóló törvényben felsorolt esetekben az anyakönyvi kivonat kiállítása illetékmentes.
Alapvető eljárási szabályok:
Az anyakönyvi esemény anyakönyvezését követően az érintett részére egy ízben hivatalból illetékmentes anyakönyvi kivonatot kell kiállítani. Ezt követően további anyakönyvi kivonat kiállítását személyesen vagy írásban lehet kérni, mely az illetékekről szóló törvényben megállapított esetek kivételével illetékköteles. Személyesen és írásban történő kivonatkérés esetén is közölni kell, hogy milyen (születési, házassági, halotti) anyakönyvi kivonatra van szükség, és azt milyen célra kívánja a kérelmező felhasználni. Meg kell jelölni az anyakönyvi esemény időpontját és közölni kell a kivonatban szereplő személy(ek) személyi adatait (születési hely, idő, anyja neve). Írásbeli kérelem esetén szükséges annak a címnek a feltüntetése, melyre a kérelmező az anyakönyvi kivonat postázását kéri.
Vonatkozó fontosabb jogszabályok:
- 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
- 1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről
- 6/2003. (III. 7.) BM rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről

Birtokvédelem

Illetékesség: A birtokvédelmi ügy tárgyát képező petőfibányai ingatlan fekvése alapján.
Kérelem:
Írásban vagy ügyfélfogadási időben szóban (az ügyintéző a szóban előadott feljelentést írásba foglalja) lehet benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a birtokháborító személy ismert személyi adatait, az elkövetett cselekmény helyét és idejét, az elkövetés körülményeinek leírását.
Csatolandó mellékletek:
Olyan bizonyítási eszközök, (pl. okiratok, fényképek, tanúk neve és idézhető címe, stb.) amelyek a birtokháborítás megtörténtét bizonyítják, igazolják.
Az eljárási illeték összege:
2.200.-Ft, amit a bejelentőnek illetékbélyeg formájában kell lerónia. A végrehajtás elmulasztásáról szóló bejelentés illetékmentes.
Alapvető eljárási szabályok:
Akit birtokától jogalap nélkül megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, (tilos önhatalom) a jegyzőtől kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását, vagy a zavarás megszüntetését. Csak a birtokháborítás elkövetésétől számított 1 éven belül lehet birtokvédelmet kérni. Azokban az ügyekben, melyeknél a zavarás a birtoktól való megfosztást előidéző cselekmény több mint egy éve tart vagy történt, illetve vitás a birtokláshoz való jogosultság is, a birtokvédelmi eljárás lefolytatása és a döntés meghozatala a helyileg illetékes (Hatvani Bíróság) bíróság hatáskörébe tartozik. Az eljárás a tényállás tisztázását követően (szükség szerint meghallgatás, tanúk nyilatkoztatása, helyszíni szemle, stb.) határozattal zárul.
Vonatkozó fontosabb jogszabályok:
- 1959. évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről 188-192 §-ai
- 2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
- 1990. Évi XCIII. tv. az illetékekről

Családi jogállás rendezése

Az apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermek születése után a jegyző felhívja az anyát apai elismerő nyilatkozat felvételére. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot a gyermek születése után és azt megelőzően lehet megtenni. Bármely Gyámhatóság illetékes rendezetlen családi jogállású gyermekre vonatkozóan apai elismerő nyilatkozat felvételére, azzal, hogy annak egy példányával értesíteni kell a gyermek születési helye szerint illetékes anyakönyvvezetőt és a gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A családi jogállás rendezésére irányuló eljárás megindítását a szülő vagy más törvényes képviselő, a gyermeket magáénak elismerni szándékozó férfi, valamint a 14. életévét betöltött gyermek is kérheti.
Ügyintézési határidő:
Soron kívül.
Az ügyintézés díja:
Díjmentes
Az alkalmazott jogszabályok:
- 1952. évi IV. tv. A házasságról, családról és a gyámságról
- 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
- 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
- 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről
- 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
Szükséges iratok a gyermek születése után:
- személyi igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány
- gyermek anyakönyvi kivonata
- gyermek lakcímkártyája
- az anya gyermeke természetes apjával együttesen jelenjen meg a hatóság előtt a nyilatkozattételre
- anya családi állapotát igazoló irat
Szükséges iratok a gyermek születése előtt:
- személyi igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány
- az anya gyermeke természetes apjával együttesen jelenjen meg a hatóság előtt a nyilatkozattételre
- anya családi állapotát igazoló irat
- igazolás arra vonatkozóan, hogy mely időpont a gyermek fogamzásának időpontja, valamint a szülés várható időpontja

Együttélési/különélési nyilatkozat

Két kívülálló és érdektelen tanú büntetőjogi nyilatkozata az együttélés/különélés helyéről. A tanúknak személyesen kell bejönni és jegyzőkönyvben nyilatkozni a fennálló tényről.
Az ügyintézés díja:
2.000.-Ft-os illetékbélyeg
Szükséges iratok:
Személyi azonosító igazolvány, lakcímkártya
Kapcsolódó jogszabályok:
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

Hagyatéki eljárás

Ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok:
- Halotti anyagkönyvi kivonat
- Ingatlan örökség esetén 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap
- Forgalmi engedély
- Bankszámlakivonat
- Nyugdíjszelvény
- Végrendelet, amennyiben készült.
- Örökösök adatai (születési adatok, rokonsági fok, pontos lakcím, személyi szám)
- Egyéb örökségek esetén az ezt igazoló dokumentum
- Nemleges nyilatkozat
Az eljárási illeték összege:
Az eljárás illetékmentes.
Alapvető eljárási szabályok:
A hagyatéki eljárás elindítása az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti önkormányzat feladata.
A halottvizsgálati bizonyítványban megjelölt temetést intéző személyt az önkormányzat megidézi, egyben tájékoztatja az eljárás lefolytatásához szükséges iratok, adatok beszerzéséről. Amennyiben az elhunyt után hagyaték nem maradt, nemleges nyilatkozat kitöltésére kerül sor. Ha az elhunyt után olyan vagyontárgy (pl. ingatlan, gépkocsi, bankszámla, takarékbetétkönyv) maradt, amelynek átíratásához közjegyzői végzés szükséges, minden esetben hagyatéki eljárást kell indítani.
Vonatkozó fontosabb jogszabályok:
- 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
- 6/1958. VII.04.) IM rendelet
A hagyaték bejelentésére nyitva álló határidő:
A hagyatéki eljárás hivatalból indul a halottvizsgálati bizonyítvány megérkezésével, de indulhat annak az ügyfélnek a kérelmére is, akinek az eljáráshoz jogi érdeke fűződik.
A hagyatéki eljárás megindítására attól a naptól számított 30 napon belül kerül sor, amelyről a jegyző tudomást szerzett.

Haláleset anyakönyvezése

Ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok:
A halálesetet az orvos által kiállított halottvizsgálati bizonyítvány igazolja. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és igazolja mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek. A haláleset bejelentésekor - ha az elhalt magyar állampolgár volt - az anyakönyvvezető részére át kell adni:
- az orvos által kiállított halottvizsgálati-bizonyítványt
- a kórház által kiállított halálozási lapot
- az elhalt személyazonosság igazolására alkalmas érvényes okmányát, személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági bizonyítványát, érvényes magyar útlevelét, 2001.01.01 után kiállított vezetői engedélyét
- az elhalt születési anyakönyvi kivonatát
- az elhalt családi állapotát igazoló okiratot (pl.: házassági anyakönyvi kivonat, házastárs halotti anyakönyvi kivonata, jogerős ítélet a házasság felbontásáról, illetve záradékolt házassági anyakönyvi kivonat).
- Minden más esetben kérjék az anyakönyvvezetők tájékoztatását.
Az eljárási illeték összege:
A haláleset anyakönyvezése illetékmentes.
Alapvető eljárási szabályok:
A halálesetet az illetékes anyakönyvvezetőnél kell bejelenteni. Az intézetben (kórház, szülőotthon, szociális otthon, más egészségügyi intézmény) történt halálesetet az intézet vezetője jelenti be. Ha a haláleset intézeten kívül (pl.: otthon) történt, az eseményt az elhalttal egy lakásban élő vagy az elhalt hozzátartozója, illetőleg az jelenti be, aki a halálesetről tudomást szerzett. A halálesetet az az anyakönyvvezető anyakönyvezi, akinek működési területén a haláleset történt. A halálesetet az azt követő első munkanapon kell bejelenteni a haláleset helye szerinti anyakönyvvezetőnél. Az intézeten kívül történt halálesetet a bejelentésre kötelezettnek 8 napon belül kell bejelentenie.
Vonatkozó fontosabb jogszabályok:
- 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
- 1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről
- 6/2003. (III. 7.) BM rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről
- 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

Házassági név megváltoztatása

Ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok:
A kérelmet az anyakönyvvezető az e célra rendszeresített jegyzőkönyvben rögzíti, melyhez mellékelni kell a házassági anyakönyvi kivonatot, illetve elvált családi állapot esetén a jogerős bírói ítéletet, özvegy családi állapot esetén a halotti anyakönyvi kivonatot.
A kérelmezőnek be kell mutatnia a személyazonosság és a lakcím igazolására alkalmas érvényes okmányát.
Az eljárási illeték összege:
5.000.- Ft, amelyet a kérelem előterjesztésekor kell illetékbélyeg formájában leróni.
Alapvető eljárási szabályok:
A házassági név módosítására irányuló kérelmet - melyet a házasság fennállása alatt és annak megszűnése után is elő lehet terjeszteni - kizárólag személyesen lehet benyújtani.
A házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezető bejegyzi az anyakönyvbe az újonnan választott házassági névviselési formát és új, záradékolt házassági anyakönyvi kivonatot állít ki a kérelmezőnek.
Vonatkozó fontosabb jogszabályok:
- 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
- 1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről
- 6/2003. (III. 7.) BM rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről
- 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról
- 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

Házasságkötés és a házasságkötés anyakönyvezése

Ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok:
Ha a házasulók Magyarországon élő nagykorú, cselekvőképes magyar állampolgárok és a családi állapotuk nőtlen illetve hajadon, a bejelentkezéshez a személyazonosság igazolására alkalmas érvényes okmányra és születési anyakönyvi kivonatra van szükség. Minden egyéb esetben kérjék az anyakönyvvezetők tájékoztatását a beszerzendő okiratok és igazolások tekintetében.
Az eljárási illeték összege:
A házasságkötés anyakönyvezése illetékmentes. A kötelező 30 napos várakozási idő alóli felmentés iránti kérelem illetéke 2.200.- Ft, amelyet a kérelem előterjesztésekor kell illetékbélyeg formájában leróni.
Alapvető eljárási szabályok:
A házasságkötés anyakönyvezése a házasságkötéssel egyidejűleg történik.
Házasságkötésre bejelentkezni az anyakönyvi hivatalban, mindkét házasuló fél személyes megjelenésével lehet. Az anyakönyvvezető a házasságkötés időpontját a házasulók kívánságának figyelembe vételével tűzi ki, melyre legkorábban a bejelentkezéstől számított 30 nap elteltével kerülhet sor. E kötelező várakozási idő alól a házasulók kérelmére indokolt esetben felmentés adható. Az anyakönyvvezetők a lehetőségekhez képest figyelembe veszik és igyekeznek teljesíteni a házasulók egyedi kívánságait is.
Vonatkozó fontosabb jogszabályok:
- 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
- 1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről
- 6/2003. (III. 7.) BM rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről
- 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról
- 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

Ideiglenes hatályú elhelyezés

Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzője, a Gyámhivatal, (valamint a határőrség, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága) a gyermeket ideiglenesen
- a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél,
- más hozzátartozónál, illetve személynél, ha erre nincs lehetőség,
- az ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt
gyermekotthonban helyezi el.
Bármely gyámhatóság - a jogszabályi feltételek fennállása esetén - intézkedik a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése iránt, amelyről haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhatóságot. Az eljárás megindulhat a jelzőrendszer tagjainak jelzése, a szülő, illetve a gyermek vagy bármely állampolgár jelzése alapján. A gyámügyi eljárásban meg kell hallgatni:
- a szülőt és más törvényes képviselőt,
- a gyermekkel kapcsolatban álló gondozót, nevelőt, családgondozót, szükség esetén védőnőt, pedagógust,
- a korlátozottan cselekvőképes személyt és az ítélőképessége birtokában levő cselekvőképtelen gyermeket,
- továbbá minden esetben azt, akivel szemben kötelezettséget kívánnak megállapítani,
- valamint - szükség szerint - a gyermek más közeli hozzátartozóit.
A meghallgatást mellőzni lehet, ha a meghallgatás miatti késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna, illetve a meghallgatást mellőzni kell, ha a meghallgatandó nagykorú személy cselekvőképtelen vagy ismeretlen helyen tartózkodik.
Ügyintézési határidő:
Soron kívül
Az ügyintézés díja:
Díjmentes
Ügyintézéshez szükséges iratok:
- Személyi igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány
- amennyiben a bejelentő kéri, illetve a gyermek érdeke úgy kívánja, jogszabály lehetővé teszi az ügyfél személyes adatainak titkosan történő kezelését.
Az alkalmazott jogszabályok:
- 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
- 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
- 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről
- 2004. évi CXL törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Lakcímrendezési eljárás (lakcím fiktíválása)

Ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok:
- Személyazonosító igazolvány, lakcímkártya
- Ingatlan örökség esetén 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap
Az eljárási illeték összege:
2.200.-Ft illetékbélyeg, jogszabályban meghatározott esetben költségmentesség engedélyezhető.
Alapvető eljárási szabályok:
Lakcímrendezési eljárást azzal a személlyel szemben kezdeményezhet elsősorban az ingatlan tulajdonosa, aki olyan lakcímen rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, ahol ténylegesen nem lakik. Az eljárás megindításakor a kérelmezőnek jegyzőkönyvi nyilatkozatot kell tennie, és szükség van két nagykorú és cselekvőképes, az ügyben nem érdekelt személy tanúként való megjelenésére és nyilatkozattételére is. Az eljárás a tényállás tisztázását követően (tárgyalás, helyszíni szemle, stb.) határozattal vagy végzéssel zárul.
Vonatkozó fontosabb jogszabályok:
- 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
- 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
- 146/1993. (X.26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról

Lakcím-bejelentési eljárás

Ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok:
- Személyazonosító igazolvány, lakcímkártya
- Saját ingatlan esetén 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap
- Formanyomtatvány
Az eljárási illeték összege:
A lakcímigazolvány illetéke, ha az eljárás a személyazonosító vagy a lakcímet nem érintő adatváltozás miatt indult 500.-Ft. Illetékmentes, ha személyazonosító igazolvány kiadása, vagy lakcímkártya kiadására kerül sor. Ha a lakcímigazolvány kiadására irányuló eljárásra az igazolvány elvesztése, megsemmisülése, megrongálódása miatt kerül sor, az eljárás illetéke 1.000.-Ft.
Alapvető eljárási szabályok:
Az eljárás formanyomtatvány kitöltésével indul, a bejelentkezni kívánónak igazolnia kell a lakásba való jogszerű bejelentkezés lehetőségét.
Vonatkozó fontosabb jogszabályok:
- 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
- 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
- 146/1993. (X.26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról

Születés anyakönyvezése

Ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok:
A születést orvos által kiállított bizonyítvány igazolja. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és igazolja mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezésnél szükségesek.
Ha a gyermek Magyarországon élő, magyar állampolgárságú, érvényes házasságban élő szülőktől született, a fenti bizonyítványon kívül szükség van 300 napnál nem régebbi házassági anyakönyvi kivonatra és valamelyik szülő személyazonosság igazolására alkalmas érvényes okmányára. Minden más esetben kérjék az anyakönyvvezetők tájékoztatását.
Az eljárási illeték összege:
A születés anyakönyvezése illetékmentes.
Alapvető eljárási szabályok:
A születést anyakönyvezés végett az illetékes anyakönyvvezetőnél kell bejelenteni. Az intézetben (kórház, szülőotthon, szociális otthon, más egészségügyi intézmény) történt születést az intézet vezetője jelenti be. Ha a születés intézeten kívül (pl. otthon) történt, az eseményt a szülőknek, továbbá a szülésnél közreműködő orvosnak kell bejelentenie.
A születést az az anyakönyvvezető anyakönyvezi, akinek a működési területén a születés történt.
Vonatkozó fontosabb jogszabályok:
- 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
- 1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről
- 6/2003. (III. 7.) BM rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről
- 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról
- 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

SZABÁLYSÉRTÉS

Ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok:
Feljelentés: Írásban vagy ügyfélfogadási időben, szóban (az ügyintéző a szóban előadott feljelentést írásba foglalja) lehet benyújtani. A feljelentésnek tartalmaznia kell az eljárás alá vont személy ismert személyi adatait az elkövetett cselekmény helyét és idejét, az elkövetés körülményeinek leírását.
Csatolandó mellékletek:
Olyan bizonyítási eszközök (pl. okiratok, fényképek, tanúk neve és idézhető címe stb.) amelyek a szabálysértés megtörténtét bizonyítják, igazolják.
Az eljárási illeték összege:
- Becsületsértés és magánlaksértés esetén 3.000.-Ft, amit a feljelentőnek illetékbélyeg
formájában kell lerónia. A szabálysértési eljárás egyéb ügyekben illetékmentes, kivéve a
részletfizetés engedélyezésére irányuló eljárást, melynek illetéke 2.200.-Ft. A jogszabályban meghatározott esetben költségmentesség engedélyezhető.
Alapvető eljárási szabályok:
A szabálysértési eljárás feljelentés, valamint a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése, vagy tudomása alapján indulhat meg. Kizárólag magánindítvány előterjesztése esetén folytatható szabálysértési eljárás becsületsértés és magánlaksértés miatt, továbbá meghatározott tulajdon elleni szabálysértések esetén, ha a sértett az elkövető hozzátartozója.
Az eljárás a tényállás tisztázását követően (szükség szerint meghallgatás, tanúk nyilatkoztatása, helyszíni szemle stb.) határozattal zárul.
Vonatkozó fontosabb jogszabályok:
- 1999. évi LXIX. tv. a szabálysértésekről
- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
- 218/1999. (XII.28.) korm. rendelet az egyes szabálysértésekről
- 11/2000. (II.23.) BM rendelet
A feljelentés benyújtására nyitva álló határidő:
A magánindítvány előterjesztése esetén attól a naptól számított 30 nap, amikor a magánindítványt benyújtó a sértett kilétéről tudomást szerzett. Más szabálysértések vonatkozásában ilyen határidő nincs, de az elkövetéstől számított 6 hónap elteltével elévülés miatt nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak.

Talált tárgyak kezelése

Ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok:
A találás körülményeire vonatkozó irat.
Az eljárási illeték összege:
Illetékmentes.
Alapvető eljárási szabályok:
Közterületen, valamint a megőrzési lehetőséggel nem rendelkező hivatalok, intézmények épületében talált dolgokkal kapcsolatos igazgatási feladatokat a találás helye szerinti polgármesteri hivatal látja el. A személyi tulajdon szokásos tárgyai körébe tartozó közterületen talált dolgok beszolgáltatásakor a jegyzőkönyvben az ügyfél jogait illető szükséges felvilágosítás megadása után az ügyintéző azt is feltünteti, hogy a találó a dolog tulajdonára igényt tart-e.
Vonatkozó fontosabb jogszabályok:
- A 18/1960. (IV.13.) Korm. rendelet
- 20/1970. (IV.14.) Korm. rendelet

Petőfibánya Község Önkormányzatának hivatalos honlapja

wlink