Karancsság

A falu fekvése, megközelíthetősége

A falu története

Műemlékek

Nevezetességek

Látnivalók

A falu gazdasági élete

Programok

Rendezvények

Deutsch

In English

Alapítványok

Egyház

Civil szervezetek

Közintézmények

Ez történt ...

Térképek




Karancsság területén már a honfoglalás előtt település volt. Erre engednek következtetni a különböző alkalmakkor a földből előkerült használati tárgyak, ruhadíszek, lószerszámtartozékok, IV.-V. századi sírmellékletek. A honfoglalást követő évtizedekben az avar védelmi központnak tekinthető Szécsénytől távolabb a magyarok is létrehoztak körzeti, katonai központot. Az első királyok alatt (Karancs-) Ság királyi birtokrész vagy nógrádi várföld lehetett.
A községről az első írásbeli említés az 1201-1235-ben kelt Váradi Regestrunumban található. Eszerint a Naugrád provinciában lévő (Karancs-) Ság és Halászi falvak összes lakosa perre ment 13 várjobbágy ellen, akik a két falu lakosainak ingóságát elpusztítva, 60 márkányi kárt okoztak. Ez a piacgazdálkodás előrehaladására utal.
A település akárcsak az egész környék a Zách nemzetség ősi birtoka volt. A XIV. század első harmadában Zách Felícián birtokolta, de miután ő a Károly Róbert és családja ellen elkövetett, 1330. április 17-ei visegrádi merényletéért életével fizetett, összes javát elkobozták, s így Karancsság is a koronára szállt. I. Károly király 1332-ben a községet is az Ákos nembeli Cselen fia Sándor fia János királynéi étekfogó-asztalnok mesternek, a Méhi család ősének adományozta. I. Nagy Lajos király 1348-ban a falut vásártartási joggal ruházta fel. Más források szerint a vásár,- illetve a piactartási - Endrefalvára érvényes - jogot Szécsényi Tamás királyi beleegyezéssel Cselenfi János (Karancs-) Ság nevű falujának adta. Ebben az időszakban a faluban alig lehetett több 20-30 háznál.
Egy 1374-ből fennmaradt forrás szerint a lakosság szőlőműveléssel foglalkozott, a megtermelt szőlőt az északabbra fekvő, szőlőművelésre alkalmatlan területeken adták el. 1398-ban Méhi Jakab fia János volt a helység földesura, 1471-ben Sághy László, 1548-ban Balassa Zsigmond, 1660-ban Balassa Imre divényi uradalmához tartozott. Akkoriban 38 jobbágy illetve zsellér volt a faluban. 1686-ban Lipót király a falut gróf Zichy Istvánnak adományozta. A török hódoltság idején a szécsényi szandzsák része volt. A megszállást követően 1715-ben tíz, öt évvel később pedig tizenkét adóköteles háztartást írtak össze.
Az 1843-as országgyűlés időszakában a Prónayak a megyei tisztségviselők közé tartoztak. A szabadságharc idején az 5. és 6. nemzetőr zászlóaljak 1848. szeptember 20.-án Karancsságon esküdtek fel a megye zászlajára. Az 1869-es választásokról feljegyezték , hogy az egész katolikus papság a Deák párt mellett vonult fel. Karancsságon például az iskolában osztották a sertéshúst, s midőn a szolgabíró szóvá tette azzal, hogy az iskola nem mészárszék, az intézmény felügyeletét ellátó esperes azt válaszolta, hogy a szolgabírónak ehhez semmi köze. Az 1891. február 25.-én tartott képviselőválasztás ellen tiltakozó karancssági lakosokat azzal az indokkal utasították el, hogy a csendőrök igénybevételét a község nyugtalan viselkedése okozza.
A XIX. században sokat szenvedett a község a Ménes-patak szinte évenkénti áradásaitól, a gyakran pusztító tüzektől és a járványoktól. 1873-ban kolerában meghalt 128 személy, minden nyolcadik lakos. 1874-ben a falu nagy része leégett.
Az I. világháborúba 114-en vonultak be a községből, s 17-en haltak meg. A Tanácsköztársaság időszakában a cseh intervenciós csapatok két alkalommal is eljutottak Karancsság határáig.
A második világégésnek a településen a szovjet csapatok 1944. december 30.-án vetettek véget. A két háború mártírjaira közös emlékmű emlékezteti az utókort.
Érdekes momentumokat jegyzett fel a megyetörténet Karancsságról 1953-ból és 55’ből. Az előbbi években Nógrád megyében a tsz-ek többségében nem volt feloszlási hangulat, de a bomlás jelei érzékelhetőek voltak. A községben viszont lázításért, szabotálásért a „legveszedelmesebb” hangadókat bíróság elé állították. 1955-ben a tagosításra hivatkozva 205 gazda nem volt hajlandó a községi tanáccsal a kenyérgabona vetéstervét megtárgyalni. 1956. október 27-én a Szécsényi Járási Tanács utasítására kibővített ülést tartott a községi végrehajtó bizottság, melynek napirendjén a rend fenntartása szerepelt. Október 28-án a Szécsényi Ifjúsági Forradalmi Bizottmány tagjai ismertették a szécsényiek 12 pontját. Október 29-én megválasztották a forradalmi tanácsot. A középületek, a tsz, az erdő  és a terményraktár védelmére október 30-án megalakult a nemzetőrség. Október 31-én a forradalmi tanács határozatot hozott a tsz tulajdonában lévő borsószögi földek kiosztásáról.
A község az 1940-es évek végéig tisztán palóc lakosságú volt, ma a lakosság 60 %-a cigány származású.

A település a rendszerváltás után Szalmatercs községgel közös körjegyzőséget alkotott. A falu 1995. évi közigazgatási besorolása: Nógrád megyében független polgármesterrel és független képviselő testülettel rendelkező község.

Karancsság jelképei

Címer: Aranykeretű, két oldalt karcsúsított pajzs, mely alul hajlított csúcsban végződik, felső befelé homorított vonalán aranykorona, a piros mezőben ezüst színben a karancssági templom képe, melyet két aranyszínű búzakalász ölel át.
Zászló: A zászlólap arányában a zászlórúd felől nézve 1:2 arányú téglalap, középen vágással, egy felső piros, és egy alsó kék mezőre osztott tengely, melynek első harmadában foglal helyet az önkormányzat címere.


 



Nagy kontrasztú változatNagy kontrasztú változat


Önkormányzatok, Polgármesteri Hivatal

Az önkormányzat intézményei

KÖZÉRDEKŰ HIRDETÉS

Útfelújítás pályázati forrásból

Testületi ülések jegyzőkönyvei

Szervezeti és Működési Szabályzat

Az önkormányzat rendeletei

Karancsság Község Önkormányzatának hivatalos honlapja wlink weboldal készítés