A falu gazdasági élete

Ércbányászata középkori eredetű, mely a török hódoltság alatt megszűnt. Aranybányaérc nevű nemesfémbánya üzemét 1699-ben újították meg, 1767-ben Fazola Henrik tett kísérletet a bányaművelésre. 1866-ban megszűnt a bányák művelése. Az Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Rt. folytatott kutatásokat 1926-tól 1931-ig. 1945-ben a magyar állam vásárolta meg a Gyöngyösoroszi Ércbányát, mely gazdaságtalan termelés miatt 1986-ban bezárt, majd felszámolásra került. Jelenleg állami beruházásként zajlik a bezárt bánya környezeti feltisztítása, a munkálatok 2010-re fejeződnek be. Létesülőben van, illetve 2008-tól működik egy biodízel üzem, amely enyhít majd a község munkanélküli helyzetén.

Falurészlet madártávlatból

Károlytáró

A lakosság fő foglalkozása a szőlőtermelés volt, mivel a falu hegyes vidékén kitűnő csemege- és borszőlő termett. A termények közül a búza, a zab, kukorica és zöldtakarmány a legjelentősebb. Az 1962-ben megalakult "Február 24" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 1997-től nem üzemel, felszámolták. Sokan visszaigényelték és kárpótlás illetve részarány alapján magántulajdonukba vették földjeiket, melyek művelését egyénileg végzik.

A gazdálkodó egységek megszűnése miatt jelenleg országos feletti a munkanélküliek aránya, kiknek vagy képzettségi szintje igen alacsony , vagy 50 év felettiek és koruk miatt már nem kapnak munkát.

Légi fotó a faluról, háttérben a Gyöngyös melletti Sár-heggyel

Falurészlet, háttérben a Sár-heggyel

A faluban közel félszáz vállalkozás működik, melynek döntő része egyéni vállalkozás.

Infrastrukturális helyzet: a község villany-, víz-, gáz-, telefon- és szennyvízcsatorna hálózattal ellátott.