Kölcsey-kúria

 A  XVIII. század végén épült, ma kiállítóhelyként szolgáló, műemlék kúriát a Kölcsey család építette.

Eredetileg zsindelyes, most nádtetős, népi klasszicista épület ámbitusa íves lezárású, szabadkéményes pitvarral és a mögötte lévő éléskamrával. A pitvarból nyílt a két, boglyakemencével fűtött, alsógerendás, fiókos síkmennyezetű szoba. A lakóépület folytatásaként eredetileg külső kamra állott, alatta borospincével. Ezt a kamrát a későbbiekben egybeépítették a kúriával. A nagyméretű szobákat később elválasztották.

Az épületben 1812 és 1815 között élt Kölcsey Ferenc lírikus, a reformkor kiemelkedő egyénisége, a Himnusz költője. Az udvar kertjében 1975 óta Kölcsey Ferenc mellszobra áll, amely Márton László alkotása.

 

 A nemesi lak beosztását meghatározza a középen emelkedő szabadkémény.

Az épület egyik felében a múzeum, a másikba a könyvtár kapott helyet. A kiállítás áttekinti Kölcsey Ferenc életét és munkásságát. A tablók mellett a költő korát felidéző bútorok és berendezési tárgyak láthatók.