Természetes növényzete a Tiszántúl flórajárásba sorolható. Bár a szántóföldek táblái jelentősen megnyirbálták a természetes növénytakaró kiterjedését, itt-ott találkozhatunk annak mozaikszerű darabjaival, tölgy-kőris-szil ligeterdőkkel, ecsetpázsitos sziki rétekkel.
A Debrecentől keletre-délkeletre eső, Erdős-puszták néven is emlegetett területen, ahol a változások ellenére a természeti táj sokat megőrzött eredeti, ősi képéből, 1988-ban létrehozták a Hajdúsági Tájvédelmi Körzetet. A hivatalos elnevezés megtévesztő, hiszen itt valójában a Hajdúság mellett a Nyírség, a déli részeken a bihari táj elemei keverednek. A 28 védett területet az alábbi települések határában találjuk meg: Álmosd, Bagamér, Debrecen, Hajdúbagos, Hajdúsámson, Hosszúpályi, Létavértes, Monostorpályi, Nyírábrány, Nyíracsád, Újléta, Vámospércs.
A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet jellegzetes része az Álmosd és Bagamér határát északról dél felé átszelő úgynevezett Kék-Kálló vagy II. számú főfolyás, amelynek völgyében szinte minden jellegzetes nyírségi élőhelyet megtalálunk a nevezetes Daru-hegyek (vagy Malom-gát) homokbuckáitól s a Kokadig elnyúló Daru-lápok nyírvízlaposaitól a különlegességnek számító ezüsthársas tölgyesig, amely egy meredek buckaoldalt borít. A területhez közel, de már Vámospércs határában él az a néhány kis homoki tölgyes folt, amelyek utolsó hírmondói a térség ilyen típusú erdőségeinek.
A nyírlápok és rekettyefüzeseknek a legsajátosabb mozaikszerű társulásait is megtaláljuk az Álmosd határában lévő patakvölgyben. Értékes nyírláp, a tájvédelmi körzet egyik legszebbje fekszik a Bagamér–Álmosd között húzódó Daru-lápon. A „névadó” molyhos és bibircses nyíren és rekettyefűzön kívül itt tenyészik az őszi ördögharapta fű és a buglyos szegfű, azaz a Dianthus superbus is, meg a ritkaságszámba menő mocsári angyalgyökér. Fellelhető területén a ma már csak a Nyírségben élő lápi nádtippan, amely az egyedüli zsombékot alkotó nádtippanfélénk. Legkiterjedtebbek a mocsári sásosok, itt nagy tömegben virít tavasz folyamán a mocsári gólyahír. Megtalálható területén a közönséges erdei káka, az erdei angyalgyökér, a nyúlkömény, a fűzfalevelű peremizsnek, a széles és – ritkábban – a keskeny levelű gyapjúsás (Eriophorum latifolium, Eriophorum angustifolium), a mocsári kocsord (Peucedanum palustre).
Álmosd–Daru-lápon él a Nyírség két legritkább növénycsodája: a széles levelű ujjaskosbor és a magashegységi származású, narancsos virágzatú rezes hölgymál, amely nemcsak a Nyírségben, de hazánkban sem található meg másutt, csak itt, Álmosd–Daru-lápon. Egyetlen, öt-hatszáz egyedet magába foglaló populációja, az irodalmi adatokkal ellentétben, főleg május–júniusban virágzik, és ritkán a réti hölgymállal is hibridizálódik.

Bár területünk elsősorban botanikai értékei miatt nevezetes, nem érdektelenek az előforduló sem. A Kék-Kálló-völgy fokozottan védett állatfajok védett madara a szalakóta és a haris, de az itteni láprétek szolgálnak táplálkozó helyül a fekete és fehér gólyáknak is. A Daru-lápok egyik legritkább s egyben legértékesebb  faunaeleme az elevenszülő gyík.

Álmosd felé

Megközelíthetőség: Álmosd község Hajdú-Bihar megye keleti peremén, a román határ közvetlen közelében fekszik, Debrecentől délkeletre 34, Létavértestől kilenc kilométerre északkeletre, Bagamértól négy kilométerre délre. Vasútállomása nincs, a vasútvonaltól (Létavértes) kilenc, a debreceni repülőtértől 34, a főútvonaltól tizenöt kilométerre helyezkedik el. Megközelítése kizárólag közúton történhet: Debrecenből a 47. számú főúton Sáránd–Létavértes irányába haladva, illetve a 48. számú úton Vámospércsen keresztül. Kedvezőtlen forgalmi helyzetét javítja, hogy Debrecennel naponta több közvetlen távolsági buszjárat köti össze.

Külterülete 3152, belterülete 260 hektár . A település lélekszáma 2000. január 1-jén 1818 fő volt.